Dr. Bátfai László honlapja
 
   
Látogatók száma:
BEMUTATKOZÁS, ELÉRHETŐSÉG
FOGÁSZAT/
SZÁJSEBÉSZET
COACHING/
SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉS

TA, NLP
 ENGLISH  



           E-mail: drbatfai@gmail.com               Tel.: +36 30 55 30 150

A tranzakcióanalizis alapfogalmainak jó összefoglalását megtalálhatjuk a Nemzetközi Tranzakcióanalitikus Egyesület honlapján:

http://www.itaa-net.org/ta/Core Concepts/Core Hungarian.htm


Ha szeretne egy fanyar, humoros összefoglalást olvasni a játszmákra kihegyezve, akkor a lap alján talál egy  ilyet (Vigyázat nagyon provokatív!!!):

A tranzakcióanalizis alapelemei nagyon röviden (vizsgaanyag részletek):

 A TA mint rendszer megalkotása Eric Berne (Eric Leonard Bernstein) nevéhez fűződik, alapműve 1961-ben jelent meg Tranzakcióanalízis a pszichotherápiában címmel. A legismertebb könyvét az „Emberi játszmák”-at 1964-ben adták ki.Berne szerint: „A TA vizsgálódásainak tárgyai az énállapotok, vagyis gondolatok és érzések koherens rendszerei, melyek megfelelő viselkedésmintázatokban fejeződnek ki.”

 A TA alapfeltevései:

-         Az emberek eredendően lelkileg egészségesek. Minden ember az alaptermészeténél fogva arra törekszik, hogy harmóniában éljen magával, másokkal, a természettel.

-         Mindenkiben megvan a gondolkodásra való képesség, azaz meg tudja érteni mi történt vele, mi áll nehézségei hátterében.

-         Mindenki felelős saját döntéseiért, s az életéért.

-         Az emberek képesek a változásra, ha megismerik valóságos lehetőségeiket és készek aktívan részt venni az autonómiájukat korlátozó programozottság, korai döntések és sorskönyvi működésmódok korrekciójában.

 
A TA strukturális alapja a strukturális analízis, mely az énállapotokmeghatározásán alapul. Ez típusos érzés és viselkedés mintázatok azonosítását jelenti. Megkülönböztetünk Szülői, Felnőtt és Gyermeki énállapotokat, ezek összessége adja a teljes személyiséget. Életünk során ezekben az énállapotokban különböző időt töltünk, mindegyiknek megvan a maga szerepe.

Az emberek érintkezésekor az énállapotok kerülnek érintkezésbe egymással.

 A tranzakció a társas érintkezés alapegysége. Ún. strokeok cseréjét jelenti. A stroke elismerést jelent, melyet az egyik ember ad a másiknak. Az „elismerés” széles értelemben értendő, lehet pozitív vagy negatív. A tranzakciók lehetnek egyszerűek vagy rejtettek, mindkettőn belül továbbiakat különböztetünk meg.  A tranzakciók az alapelemei az időstrukturálásnak, mely  három ösztönkésztetésből ered: ingeréhség, elismerés (stoke) utáni sóvárgás és a struktúraéhség. A rövid távú időstrukturálás célja az unalom elkerülése, a lehető legnagyobb kielégülés elérése. Négy alaptípusa a ritusok, az aktivitások (munka), az időtöltések és a játszmák. Két további „korlátozó esetet” ír le Berne, a visszavonulást (kommunikáció hiány)  és az intimitást (gyengéd játszmamentes viszony).   A hosszú távú időstrukturálás hónapok, évek vagy egy egész élet kitöltését jelenti a fenti  elemekkel. Ezt a félig-meddig tudattalan élettervet sorskönyvnek nevezzük. A sorskönyv gyermeki illúziókon alapul és kitöltheti az egész életet. Elhagyása jelenti az autonómiát, mely tanulási folyamat eredménye. A TA alapfeltevése, hogy mindenkinek módjában van autonóm módon élni. A TA segítségével a kora gyermekkori programok feldolgozásával, a sorskönyv káros elemeinek vagy egészének elhagyásával lehetőséget ad a változásra. 

 Az énállapotok típusos érzés és viselkedés mintázatokat jelentenek. Nem szerepek, hanem lélektani realitások. Megkülönböztetünk Szülői (exteropszichikus), Felnőtt (neopszichikus) és Gyermeki (archeopszichikus) énállapotokat, ezek összessége adja a teljes személyiséget.

 Szülői: szülőkről, szülőfigurákról másolt viselkedések, gondolatok, érzések

Felnőtt: „Itt és most”-ra adott „objektív” gondolatok, érzések, viselkedések

Gyermeki: 2-5 éves életkorra jellemző érzések, gondolatok, beszéd, cselekedetek

 Életünk során ezekben az énállapotokban különböző időt töltünk, mindegyiknek megvan a maga szerepe. Az egyes énállapotok megjelenhetnek tisztán, kontamináltan vagy kizártan. A kontamináció az énállapotok összefolyását, határaik elmosódását jelenti (pl. gyermeki félelmek a felnőtt énállapotban), a kizárás az egyes énállapotok szüneteltetését jelenti (pl. kizárt Gy: öröm és játékosság nélküli életvitel).

Diagnosztizálás: spontán viselkedés megfigyelése, célirányos kérdésre adott válasz elemzése, az írásforma elemzése, célirányos kérdésre adott metakommunikáció elemzése.

 A funkcionális elemzés az énállapotok mindennapi működésének leírását jelenti.

 
 A tranzakció a társas érintkezés alapegysége. Ún. strokeok cseréjét jelenti. A stroke elismerést jelent, melyet az egyik ember ad a másiknak. Az „elismerés” széles értelemben értendő, lehet pozitív vagy negatív.  A tranzakciók lehetnek egyszerűek vagy rejtettek, mindkettőn belül továbbiakat különböztetünk meg. Az egyszerű (egyszintű) tranzakció lehet kiegészítő vagy keresztezett, a rejtett (kétszintű) tranzakció lehet szöget bezáró vagy kettőzött (dupla fenekű).

Inger, ingeréhség, sztrók:

Spitz hospitalizált gyerekek megfigyelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy ha kisgyermekekkel hosszú időn keresztül nem foglalkoznak testi és szellemi leromlás következik be. Ez végzetes kimenetelű lehet. Felnőtteknél ingerszegény környezet múló pszichózist illetve átmeneti lelki zavarokat vált ki. Ilyen egy magánzárka is. Az ingerhiány és a következményeként fellépő ingeréhség párhuzamba állítható a táplálékéhséggel. Következményeként valós anatómiai változások alakulnak ki. Az ingeréhség kielégítésének leghatékonyabb módja a fizikai intimitás. A gyermekkori fizikai intimitás megtartása társadalmi, pszichológiai és biológiai okok miatt nem lehetséges, de a rá irányuló törekvés megmarad.  Kompromisszumos megoldásként rejtettebb, jelképes formák helyettesíthetik, de nem teljesen. Ilyen kompromisszum nyomán a gyermeki ingeréhség átalakul elismerés éhséggé. Ennek kielégítését szolgálja a  stroke, az elismerés amit az egyik ember ad a másiknak. A simogatás (stroke) tágabb értelemben a fizikai ingertől a legminimálisabb, akár metakommunikatív ingerig értendő. Lehet pozitív (dicséret, simogatás) vagy negatív (grimasz, szidalmazás, verés)

A tranzakció a társas érintkezés alapegysége. A  strokeok cseréjét jelenti.

A félreismerés:

A félreismerés a probléma megoldásához szükséges lényegi információ figyelmen kívül hagyása. Lehetővé teszi a felelősségvállalás elkerülését, a hatékony cselekvés elkerülését és a problematikus konfliktusos függő kapcsolatban való maradást, a referencia keret megtartását.

Négy fokozata:

  1. A probléma létének tagadása
  2. A probléma jelentőségének tagadása
  3. A probléma megoldhatóságának tagadása
  4. Az én képesség, rátermettség tagadása.

Menekülési ösvényt kínálnak a probléma megoldás gondolkodási és operatív feladata alól.

 
Az időstrukturálás alapelemei a trazakciók. Az időstrukturálás igénye három ösztönkésztetésből ered: ingeréhség, elismerés (stoke) utáni sóvárgás és a struktúraéhség.

A rövid távú időstrukturálás célja az unalom elkerülése, a lehető legnagyobb kielégülés elérése. Négy alaptípusa a ritusok, az aktivitások (munka), az időtöltések és a játszmák. Két további „korlátozó esetet” ír le Berne, a visszavonulást (kommunikáció hiány)  és az intimitást (gyengéd játszmamentes viszony).


Életpozíciók:

 Az életpozíciók (illetve programozásuk) eredete a legkoraibb gyerekkorra pontosabban csecsemő és kisded korra tehető. Az identitás kialakulásának során kapott visszajelzések a gyökerei annak, hogy az egyén később hova pozicionálja magát. Az évek során kapott pozitív vagy negatív megerősítések végül az egyénnek önmagával illetve a környezetével, szüleivel kapcsolatos meggyőződésekké válnak. Ezek alapvetően a következők:

Én OK vagyok

Én nem vagyok OK

Te OK vagy

Te nem vagy OK.

A világról alkotott véleményünk ezen meggyőződések mentén formálódik.

 A fentiek kombinációi adják a négy alapvető életpozíciót amelyek alapján a játszmákat és a sorskönyvet játsszák:

 Én OK, Te OK

Normál „veleszületett” egészséges életpozíció, sok esetben nem belső elhatározás kérdése.

A környezethez való pozitív hozzáállás és kellő önbizalom általában nyertes játszmákat és sorskönyvet hordoz.

 Én OK, Te nem OK

Arrogáns, nárcisztikus, másokat lekicsinylő, kritikus, kötekedő, akkor is segítek ha nem kell pozíció. Nem nyertes sorskönyvek, szépséghiba játszmák.

 Én nem OK, Te OK

Depresszív életpozíció, a gyermekre szoc. Átörökített önlealacsonyítást jelent. A Bárcsak és Kellett volna kulcsszavakkal jellemezhető. Ennek megfelelően vesztes sorskönyv gyakori.

 Én nem OK, Te nem OK (feleslegesség)

Tipikus vesztes sorskönyv, nehezen változtatható meg. Minden mindegy ill. miért ne kulcsszavak jellemzik.

 Az egyes életpozíciókat megerősítik a (megerősítés céljából játszott) játszmák. Az életpozíciók terápiával vagy pusztán szeretettel átalakíthatók.

Gátló parancs, program, ellenparancs és korai döntés:

 A gátló parancs a sorskönyvi apparátus legfontosabb eleme. Szülőktől eredő sorskönyvi üzenetek. (Gyermeki-Gyermeki) Tiltás formájában megfogalmazott parancs. Megszilárdulásának kulcsa az ismétlés, a következetes szigorú megtorlás vagy egyszeri durva akár kriminális élmény. Voltaképp tettre való felhívások. A tiltások eredményeként nyertes, nem nyertes ill. vesztes személyiség alakulhat ki. Ez függ a parancs fokozatától: első, másod, harmadfokú. Az első fokú szoc. elfogadható, megengedi a  nyertes személyiséggé válást. Pl. Ne légy nagyravágyó! A másodfokú ravasz és fondorlatos, metakommunikációval megerősített parancs. Pl. Ne mondd el anyádnak. Nem nyerteseket nevel. A harmadfokú durva kriminális, rettegéskeltő parancs, veszteseket nevel. Pl. fizikai fenyegetés.

12 (13) patogén gátló parancs ismert, ezek: Ne légy!, Ne légy Önmagad!, Ne érezz!, Ne gondolkozz!, Ne légy fontos!Ne légy közel!, Ne légy gyerek!, Ne csináld!, Ne légy egészséges/normális!, Ne tartozz sehová!, Ne nőjj fel!, Ne légy sikeres!, Ne tűnj ki!

 
A program a sorskönyvi üzenetek Felnőtt-Felnőtt fajtája. Gyakorlati támpontokat jelent a családban szokásos probléma, konfliktus megoldáshoz illetve a sikerhez.

A szülői programozás lényege az, hogy a kb.hat éves korig kapott utasításrendszer, visszajelzések, a szocializáció folyamata a sorskönyvet meghatározó értékelés, döntési, cselekvési rutinokat alakít ki. Kulcstéziseket kapunk, ezek mint bejáratott mechanizmusok érvényesülnek a későbbiekben.  A szülői hangok mindig „kihallatszanak” az aktuális zajok alól és a létrehozzák a programozásnak megfelelő döntést.

 
A korai döntés a gyermek a szülőktől érkező üzenetekre adott válaszai, melyek sorsmeghatározó következtetéseket tartalmaznak. Idővel attitűddé, életpozícióvá szerveződnek. A későbbi tapasztalatok már a sorskönyv szűrőjén keresztül raktározódnak el, tovább erősítve azt, hiedelmekkel és meggyőződésekkel önmagunkról, másokról és a világ természetéről.

 
Az ellenparancs a sorskönyvi üzenetek egy fajtája, melyek révén elkerülhetők a gátló parancsok következményei. Tartalmilag alkalmazkodást segítő viselkedést értéket képviselnek, de az egyént önmaga feladására kényszerítik. Az egyénre jellemző, elsőként mutatkozó megnyilvánulás. Stresszhelyzetben automatikusan megjelenik. A szülők Szülőijéből a gyermek Szülőijébe irányul. Öt közülük kiemelkedő szerepet játszik. Ezek:

Légy Tökéletes!, Légy erős! (Bírd ki!), Tégy erőfeszítéseket!, Szerezz örömet !(Igazodj!, Felelj meg!),Siess!

 
A sorskönyvi mátrix Steiner által a strukturális énállapot modell alapján kidolgozott modell, mely a sorskönyvi programozást és üzenetek hatását ábrázolja. Általában az anyai és apa énállapotok a gyerek két oldalán vannak feltüntetve és a programozás, üzenetek iránya van feltüntetve. A fent leírt irányok (F-F, Sz-Sz stb.) grafikusan ábázolva konkrét tartalommal feltüntethetők. Pl. Ne létezz parancs a megfelelő nyíl fölé írva. (Számítógépes képességeimet meghaladja.)

 Autonómia és függetlenség:

 Az autonómia a személyiségnek a sorskönyv korlátozó befolyása alól felszabadított, érett működése. Terápiás cél. Elvárás a terapeuta felé. A viselkedés, a gondolkodás, az érzések felszabadítását jelenti a korai sorskönyvi programok korlátozó, megbetegítő hatása alól.

Az autonómia önmagunk belső programozottságától, a sorskönyvtől való függetlenséget jelenti, mely nem azonos a másoktól való függetlenséggel.

 Kritériumai:

 Torzításoktól mentes valóságszemlélet, tisztánlátást biztosító tudatosság.

  1. A helyzetben a problémák előrevivő megoldását kereső, a változási készséget képviselő rugalmasság, a spontaneitás, ami a tranzakciók során az énállapotok közti szabad választásban ölt szerepet.
  2. Az érzelmi nyíltságra, bensőséges kapcsolatokra való készség, azaz intimitás.

 Vagyis: tudatosság, spontaneitás, intimitás.

 

Végül a. beígért cikkek (Szendi Gábor: Játszmáink I. és II.) itt találhatók:

http://www.tenyek-tevhitek.hu/jatszmaink-1.htm
http://www.tenyek-tevhitek.hu/jatszmaink-2.htm



Copyright @ drbatfai.com  2008